Magyar szerkezettár
ó/kivágja
ó/[Hyph:Slash]kivágja[Prs.Def.3Sg]

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

ki2
I. hsz
1. kint levő helyre, ilyen hely felé v. vmely köz(ép)ponttól távolabb levő helyre. ki a térre; ki a tanyára. | tágasabb, szabadabb helyre, helyzetbe. ki a szabadba; ki az életbe. | ▸ ki és bese ki, se be
2. <távozásra való erélyes felszólításként v. távozás szükségességének kif-ére.> ki innen! | ▸ ki vele! | <állatok kikergetésére.> hess ki! | ▸ ki!
3. nép kinn. ki az udvaron;ki van valami valamiből ki van az inge.
4.ki van lesz valamitől, valakitől
II. ik
1. zárt v. körülhatárolt téren kívülre. kimászik, kilehel, kidob. | eredeti helyéről elmozdulva v. irányától eltérve. kisiklik, kileng. | <jelentéstömörítő igékben.> kiparancsol, kiutál.
2. környezetét magasságban felülmúlva. kimagaslik, kidagad. | térben széles(ebb)re, (vebb)re. kiszélesedik, kitágít.
3. úgy, hogy valaki, valami nyitottá, ill. láthatóvá válik, napvilágra kerül. kibont, kicsillan. | hozzáférhetővé, ismertté válva, téve. kitudódik, kihirdet, [könyvet] kiad.
4. úgy, hogy valamin nyílás, rés keletkezik. kilyukad, kirág.
5. elkülönülve, megkülönböztetett helyzetbe. kimarad, kiválaszt.
6. úgy, hogy valami vhonnan eltűnik, elfogy. kiázik.
7. vmely folyamat végét, ill. vmely új állapot kezdetét elérve. kivirrad, kihűl.
8. valamit alaposan, eredményesen elvégezve. kivizsgál. | (visszaható névm-sal) vmely igény(é)nek, vágy(á)nak teljesen eleget téve. kialussza, kimulatja magát.
9. a végső határt is elérve, túlságosan. kiéhezik, kisárgul.
10. a cselekvés eredményével valamit, valakit ellátva. kicirkalmaz, kivilágít, kicsinosít.
11. <a jelzett cselekvés ellenkezőjének kif-ére.> kitakar, kifon.
12. egyéb jelentésmódosító szerepben. kinevez, kifog [valakin].
13. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> ki-kinéz.
[ fgr tőből]

vág ts (és tn) ige
1. <szilárd anyagot> éles eszközzel több részre választ. dohányt, fát vág. | <kisebb darabot> ilyen módon leválaszt valamiről. vág egy szelet kenyeret. | <hajat, körmöt> éles eszközzel megrövidít. | <tyúkszemet> éles eszközzel eltávolít. | <szálas növényt> a tövéről kaszával v. más éles eszközzel folyamatosan lemetsz. | ▸ útját vágja valakinek, valaminek | tn <éles eszköz> szilárdabb anyagba könnyen be tud hatolni, és azt részekre tudja választani. jól vág a késem; ollóval a szövetbe vág;jól vág a nyelvevág az esze
2. (tn is ) <éles eszköz(zel) > nyílást, rést hoz létre valamin, valamiben. ajtót vág a falba; a csákány léket vág a jégen;utat vág valakinek, valaminek valamiben | műsz levág, kiszab, kivág. lemezt vág. | film <filmet> vágással véglegessé alakít. | (tn is ) <éles eszköz(zel) > sebet hoz létre valamin, valakin. eret vág; az ujjamba vágtam;valakinek az elevenjébe az eleven húsába vág | (t. n. is ) éles eszközzel öl <kül. fogyasztásra való háziállatot>. csirkét vág.
3. (t. n. is ) <éles tárgy, gyak. ruha széle, varrása> kellemetlen, fájó nyomást okoz. hónaljban vág a kabát.
4. <éles, hegyes tárgyat> erős lendülettel valamibe behatolni késztet. bicskáját a fába vágja.
5. hirtelen nagy erővel dob, lök. földhöz vágja a poharat. | ▸ valakinek a fejéhez a szemébe vág valamit | biz hanyag, hetyke v. heves mozdulattal vhova tesz, lök. fejébe vágja a kalapját. | ▸ zsebre vág | ▸ valamibe, vhova vágja magát
6. (tn is ) erős lendülettel üt, csap. pofon, nyakon, fejbe vág valakit; a lovak közé vág. | nép ver, csapkod. a zápor vágja az ablakot. | tn <csapadék, szél, por> nagy erővel verődik, csapódik valakihez, valamihez. arcába vág a .
7. tn ▸ szemével valakire, valaki felé vág
8. tn hirtelen elhatározással vmerre indul, ill. eltér. az erdőnek vágott;elébe eléje vág valakinek, valaminek
9. tn ▸ szavába, beszédébe vág valakinek
10. tn vhova illik, tartozik. szakmájába vág ez a kérdés; a kalap nem vág a ruhámhoz. | tn biz összeillik, rendben van. a számadásban minden vág.
11. biz <valamilyen arckifejezést> ölt. valamilyen arcot, pofát vág; grimaszt vág.
12. biz | fennakadás nélkül, folyamatosan mond. vágja az évszámokat. | nagyon ért, ill. jól tud valamit. vágja a matekot.
[ fgr ]

ja[Prs.Def.3Sg]
____________________
magas c cxn zene: szoprán v. tenor hangú énekes hangterjedelmének felső határa közelébe eső c hang;
____________________
aaz
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024